Àwọn tábìlì ìtọ́kasí kánkán tí o lè lo ní tòótọ́
Àwọn ìbéèrè kan máa ń padà wá léraléra. Nọ́mbà wo ni lẹ́tà A ní nínú ASCII? Kóòdù ìpè wo ni mo gbọ́dọ̀ tẹ̀ láti pe Brazil? Kí ni irú MIME fún fáìlì .webp, tún un rán mi létí? O lè fi taabu aṣàwákiri sílẹ̀ tí ó ṣí sí ìwé àwọn ìlànà gbòòrò, tàbí kí o kàn wá a nínú tábìlì tó mọ́ tónítóní kí o sì padà sí iṣẹ́ rẹ. Ààyò kejì náà ni ohun tí ojú-ìwé yìí wà nípa rẹ̀.
Àkópọ̀ ìtọ́kasí lórí speedor.net kó àwọn ìwádìí tí àwọn ènìyàn sábà máa ń wá jọ: ìjìnnà láàrin àwọn ìlú, àmì orílẹ̀-èdè (ISO àti ìpè méjèèjì), irú MIME, tábìlì ASCII, gbogbo tábìlì periodic, àti àkọsílẹ̀ emoji tí a lè wá. Ohun gbogbo ń dán ràn nínú aṣàwákiri, kò sí ìforúkọsílẹ̀, kò sì sí ohun tí o gbọ́dọ̀ fi sórí ẹ̀rọ. O kọ, o wo, o sì dàkọ iye tí o nílò.
Àwọn tí ó ń wá irú àwọn nǹkan wọ̀nyí
Àwọn olùkọ́, ní pàápàá, ṣùgbọ́n kì í ṣe àwọn wọn nìkan. Ẹlẹ́rọ̀ ẹ̀gbẹ́-ẹ̀yìn tó ń ṣàyẹ̀wò orí Content-Type, akẹ́kọ̀ọ́ tó ń kẹ́kọ̀ọ́ fún ìdánwò kẹ́míkà, arìnrìn-àjò tó ń wá bí ó ṣe lè pe ilé, òǹkọ̀wé tó ń wá àmì tàbí lẹ́tà tí ó tọ́, aṣojú ìrànlọ́wọ́ tó ń ṣàyẹ̀wò àmì orílẹ̀-èdè lẹ́tà méjì fún fọ́ọ̀mù kan. Iṣẹ́ ọ̀tọ̀ọ̀tọ̀, àìní kan náà: ìdáhùn tó lè gbára lé ní ìṣẹ́jú àáyá díẹ̀, láìsí ìdàrúdàpọ̀ tí ó yí ọ̀pọ̀lọpọ̀ àwọn tábìlì wọ̀nyí ká ní ibòmíràn.

Tábìlì ASCII
ASCII ń dúró fún American Standard Code for Information Interchange. Ó jẹ́ ètò 7-bit tí ó ń so àmì 128 mọ́ àwọn nọ́mbà, ó sì ti wà ní ìsàlẹ̀ kọ̀mpútà láti ọdún 1960. Kóòdù 32 àkọ́kọ́ jẹ́ àmì ìdarí tí kì í tẹ̀ jáde — irú bí tab, ìlà tuntun, àti carriage return — tí wọ́n ti darí teletype àti ẹ̀rọ ìtẹ̀wé tẹ́lẹ̀. Kóòdù 32 sí 126 ni àkópọ̀ tí ó lè tẹ̀ jáde: àyè, nọ́mbà, àmì ìsọ̀rọ̀, àti àwọn lẹ́tà Latin tí o ń kà nísinsìnyí. Tábìlì náà máa ń fi àmì kọ̀ọ̀kan hàn ní decimal, hexadecimal, octal, àti binary, tí ó jẹ́ gan-an ohun tí o nílò nígbà tí o bá ń ṣàwárí ìṣòro ìtọ́sí tàbí wíwá ìdí tí ọ̀rọ̀ kan fi ń tò ní ọ̀nà tí ó ń tò sí.
Àmì orílẹ̀-èdè: ISO àti ìpè
Ètò méjì gan-an ni ó ń wọ orúkọ kan náà. ISO 3166-1 máa ń fún orílẹ̀-èdè kọ̀ọ̀kan ní àmì lẹ́tà méjì (bíi DE), àmì lẹ́tà mẹ́ta (DEU), àti ọ̀kan tó jẹ́ nọ́mbà — àwọn wọ̀nyí ni àmì tí ó ń farahàn nínú orúkọ ọ̀nà, tábìlì owó, àti pápá dátàbáésì. Àmì ìpè jẹ́ ohun ọ̀tọ̀ọ̀tọ̀, tí ITU ń darí, wọ́n sì ni àwọn tí o ń tẹ̀ ní tòótọ́ sí fóònù. Láti pe orílẹ̀-èdè mìíràn o gbọ́dọ̀ so orí ìpè jáde (sábà 00 tàbí, ní North America, 011), lẹ́yìn náà àmì orílẹ̀-èdè, lẹ́yìn náà nọ́mbà ládùúgbò. Tábìlì àmì orílẹ̀-èdè wa máa ń tò gbogbo èyí ní ẹ̀gbẹ́ ara wọn, kí o má bàa nílò láti wo ojú-ìwé mẹ́ta láti kún fọ́ọ̀mù kan ṣoṣo.
Irú MIME
Irú MIME — tí a tún ń pè ní irú alábọ̀síwájú — máa ń sọ fún sọfítíwia irú fáìlì tí ó ń wò. Nígbà tí olùpín wẹ́ẹ́bù kan bá ń fi ojú-ìwé ránṣẹ́, ó máa ń fi orí Content-Type kan hàn bí text/html tàbí image/png, aṣàwákiri sì ń lo èyí láti pinnu bóyá kí ó fi hàn, kí ó gbà, tàbí kí ó ṣiṣẹ́ ohun náà. Bí kò bá tọ́, stylesheet rẹ kò ní ṣí tàbí PDF rẹ á ṣí gẹ́gẹ́ bí àkọsílẹ̀ tí kò lóye. Ímeèlì náà ń gbára lé àmì kan náà láti fi fáìlì kún dáradára. Ìpadàbọ̀ fún ọ̀rọ̀ lásán ni text/plain, nígbà tí kò sí ohun tí ó bá mu, sọfítíwia máa ń padà sí application/octet-stream — ọ̀nà ọ̀làjú láti sọ pé "kàn gbà á." Àkọsílẹ̀ irú MIME wa máa ń so irú kọ̀ọ̀kan mọ́ ìtẹ̀síwájú fáìlì rẹ̀ kí o lè bá wọn wéra ní ìwòye kan.

Tábìlì periodic
Tábìlì periodic máa ń to gbogbo èròjà tí a mọ̀ nípa nọ́mbà atomic — iye proton tí ó wà nínú núklíọ̀sì. Kà á láti òsì sí ọ̀tún, láti òkè sí ìsàlẹ̀, nọ́mbà náà á sì máa lọ sókè ní ìgbésẹ̀ kan ní gbogbo ìgbà. Ọ̀wọ́n (ẹgbẹ́) máa ń kó àwọn èròjà tí ó ní kẹ́míkà tí ó jọra pọ̀; ìlà (àkókò) máa ń tọpasẹ̀ bí àwọn ìkarahun electron ṣe ń kún. Sẹ́ẹ̀lì kọ̀ọ̀kan máa ń gbé àmì náà, orúkọ náà, nọ́mbà atomic, àti ìwọ̀n atomic, èyí tí ó tó fún iṣẹ́ ilé, ìṣirò yàrá, tàbí yíyanjú àríyànjiyàn nínú ìdíje ìbéèrè nípa èròjà wo ni ìkejì.
Ìjìnnà àti emoji
Ìwádìí ìjìnnà ìlú máa ń fún ọ ní iye ìlà-tààrà, gẹ́gẹ́ bí ẹyẹ ṣe ń fò, láàrin ibi méjì ní kilometer àti mile méjèèjì — ó wúlò fún ìṣètò ìrìn àjò lásán, ìṣirò gbígbé ọjà, tàbí kìkì láti tẹ́ ìfẹ́-ọkàn nípa bí ìlú méjì ṣe jìnnà sí ara wọn ní tòótọ́. Àkọsílẹ̀ emoji náà sì parí àwọn nǹkan: ìlànà tí a lè wá fún àwọn òǹkọ̀wé àti àwọn tó ń fọ̀rọ̀-wérọ̀ tí wọ́n fẹ́ ojú tàbí àmì kan pàtó láìsí sísàn ìwé àyàn àìníparí.
Gbogbo àwọn wọ̀nyí ni a ṣe láti yára àti láti dà bíi láìlórí ayélujára — àwọn tábìlì kékeré, tí ó dá lórí ìbéèrè kan tí ó sì ń dáhùn ní kedere. Kò sí àkọọ́lẹ̀, kò sí pop-up, kò sí ìṣẹ́jú àáyá mẹ́wàá tí ó ń dúró de ìpolówó láti gbé. Fi àmì sí àwọn tí o sábà máa ń lò kí wọ́n lè jẹ́ taabu kan péré kúrò lọ́wọ́ ọ nígbà tí o bá nílò wọn.
Àwọn ìbéèrè tí wọ́n sábà máa ń béèrè
Kí ni ASCII, mélòó ni àmì tí ó ní?
ASCII ni American Standard Code for Information Interchange, kóòdù 7-bit tí ó ń so àmì 128 mọ́ nọ́mbà. Kóòdù 0 sí 31 jẹ́ àmì ìdarí, 32 sí 126 sì jẹ́ lẹ́tà tí ó lè tẹ̀ jáde, nọ́mbà, àti àmì ìsọ̀rọ̀.
Kí ni ìyàtọ̀ láàrin àmì orílẹ̀-èdè ISO àti àmì ìpè?
Àmì ISO 3166-1 jẹ́ ìdámọ̀ lẹ́tà méjì, lẹ́tà mẹ́ta, àti nọ́mbà tí a ń lò nínú sọfítíwia àti fọ́ọ̀mù. Àmì ìpè ni nọ́mbà tí o ń tẹ̀ láti pe orílẹ̀-èdè kan, tí ITU ti ṣètò. Wọ́n jẹ́ ètò ọ̀tọ̀ọ̀tọ̀, nítorí náà tábìlì wa máa ń fi méjèèjì hàn.
Kí ló dé tí irú MIME fi ṣe pàtàkì?
Irú MIME máa ń sọ fún aṣàwákiri tàbí ọ̀nà ímeèlì irú fáìlì tí ó ń mú, tí a fi ránṣẹ́ nínú orí Content-Type. Irú tí kò tọ́ lè dá stylesheet, àwòrán, tàbí PDF dúró láti ṣí dáradára, nítorí náà bíbá irú tó tọ́ mu pẹ̀lú ìtẹ̀síwájú fáìlì ṣe pàtàkì.
Báwo ni mo ṣe lè kà tábìlì periodic?
Àwọn èròjà ni a tò nípa nọ́mbà atomic, iye proton, tí ó ń lọ sókè láti òsì sí ọ̀tún àti láti òkè sí ìsàlẹ̀. Ọ̀wọ́n máa ń kó àwọn èròjà tí ó ní kẹ́míkà tí ó jọra, sẹ́ẹ̀lì kọ̀ọ̀kan sì máa ń fi àmì, orúkọ, nọ́mbà atomic, àti ìwọ̀n atomic hàn.
Ṣé ìjìnnà ìlú ni ìjìnnà tí a ó wa kọjá?
Rárá, ó jẹ́ ìjìnnà ìlà-tààrà, gẹ́gẹ́ bí ẹyẹ ṣe ń fò, láàrin ibi méjì, tí a fi hàn ní kilometer àti mile méjèèjì. Ó jẹ́ ìṣirò rere fún ìṣètò ṣùgbọ́n kò tẹ̀lé ọ̀nà.
Ṣé mo nílò àkọọ́lẹ̀ láti lo àwọn tábìlì wọ̀nyí?
Rárá. Tábìlì ìtọ́kasí kọ̀ọ̀kan jẹ́ ọ̀fẹ́, kò nílò ìforúkọsílẹ̀, ó sì ń ṣiṣẹ́ nínú aṣàwákiri rẹ. O wá iye tí o nílò kí o sì dàkọ, láìsí ìdàrúdàpọ̀ ní ọ̀nà.
